Szemléletváltás történt az Okány Községi Sportkörben az előző szezon végén. Az elmúlt évek folyamatos előrelépései után új alapokra kellett helyezni az egyesület működését – immáron a megyei harmadosztályban, de okányi vagy okányi kötődésű játékosokkal. Hol tart most és merre tarthat a közeljövőben a „régi-új” csapat útja?
Nehéz szívvel, de céltudatosan hozta meg döntését az Okány Községi Sportkör 2022 nyarán, miszerint a Békés megyei ranglétrán történő, közel évtizedes feltörekvés véget ér az élvonalbeli idény után és két osztállyal lejjebb folytatja szereplését a továbbiakban, javarészt helyi, vagy Okányhoz szorosan kötődő játékosokkal, akik a korábbi években a felnőtt, a korosztályos, vagy éppen mindkét csapat sikereiben szerepet vállaltak. Szerencsére az újjászervezés zökkenőmentesen zajlott. A „légiós időszakban” több ízben is felvetődött már egy okányi játékosokat felvonultató, második csapat ötlete, így nem a nulláról kellett elkezdeni a folytatással kapcsolatos tervezést, szervezést. Az Okány KSK ezzel be tudott nevezni a Békés megyei III. osztály 2022/23-as küzdelmeibe, további 12 csapattal egyetemben. Itt szerepel három szomszédvári vetélytárs is: a Vésztő, Zsadány és a Sarkadkeresztúri SE is, ergo nem maradnak ízig vérig szomszédvári rangadó nélkül a szurkolók sem.
A célok egy „reaktivált” csapatnál természetesen szerények. A harmadosztály a Békés megyei futball szamárlétrájának legalsó foka, vagyis itt a kiesés veszélye nem fenyeget senkit. Súlyosabb tét nélkül lehet összpontosítani arra, hogy a csapat tényleg csapatként működjön, hisz ne feledjük: a keretből sokan egyszer már szögre akasztották cipőjüket, kapuskesztyűjüket; vannak olyanok, akik újrakezdték pályafutásukat. Az őszi szezonban sikerült az együttesnek két ellenfelet is maga mögé utasítania, Gerla és Békéssámson csapatát. Rajtuk kívül még Kardost győzte le az OKSK, éppen a részidény utolsó meccsén. Nem sokon múlott Vésztő legyőzése sem, de a szomszédvári rangadó utolsó utáni pillanatában elhullajtott két pontot a csapat. 3 győzelemmel, 1 döntetlennel, 8 vereséggel, összesen 10 ponttal a táblázat 11. helyén töltik a szünetet. Az első félszezonban 12 mérkőzés alatt 27 gólt szereztek, 42-t kaptak.
Hogy hol tart most és merre tarthat a közeljövőben a „régi-új” csapat útja, arról Varju Richárdot, alelnök-vezetőedzőt kérdeztük:
Valóban könnyen összeállt a keret, vagy azért adódtak nehézségek? Ha igen, mik voltak azok?
2022 nyarán, amikor pont került az egyesület sikersztorijának végére, akkor már javában zajlottak az előkészítő munkálatai egy új alapokra helyezett, „reamatörizált” csapat megszervezésére. Sőt még ennél korábbra kell visszatekintenünk, mert amikor 2021-ben bevállaltuk a megyei első osztályú indulást – és ugyan még akkor előttünk nem körvonalazódott semmiféle globális gazdasági válság, ami esetleg ránk is hatással lehet – a vezetőségben már megfogalmazódott egyfajta hajlandóság arra, hogy a biztos tovább működésünk érdekében létrehozzunk egy második számú csapatot a megyei harmadosztályban. Tehát már akkor elkezdtük felmérni azon potenciális játékosok szándékait, akikkel esetleg megvalósítható lenne a megye hármas indulás. Szerencsére a visszajelzések nagyon pozitívak voltak, ezért tavaly nyáron gyakorlatilag csak egy-egy invitáló üzenet vagy hívás szükségeltetett azok irányába, akik részesei szerettek volna lenni ennek az új kezdeményezésnek. Mondhatni pillanatok alatt 25 fő fölött volt a formálódó keret és végül a 29-30-as létszámnál húztuk meg a maximális létszámot. Még efelett is voltak érdeklődők, de Ők már leginkább a környező településekről szerettek volna jönni, és mivel az új érában a felnőtt csapatunkban leginkább hazai, tehát okányi játékosokban gondolkodunk, vagy maximum olyanokban, akik korábban megfordultak nálunk, így nem tartottuk fontosnak a további bővítést. Tisztában voltunk és vagyunk vele, hogy egy ilyen méretű társaságnál benne van a pakliban a lemorzsolódás, a feladás. Mivel nagyon sokan 8-10 év kihagyás után adták a fejüket újra aktív sportolásra, az sem volt biztos, hogy fizikailag bírni fogják az edzéseket, mérkőzéseket. Az őszi idény elejére ezért ki is alakult egy stabil 24-25 fős mag, akikkel nekivághattunk a szezonnak.
Milyen jelenleg a csapat összetétele, hány valóban okányi játékos van? Esetleg most, egy fél idény után volna lehetőség új tagoknak csatlakozni?
Jelenleg a tavaszi szezon előtt 25-26 fővel kalkulálok, ami egy rendkívül kellemes létszám. Ha jól tudom, akkor most „echte okányiak” húszan vannak az aktív keretben, de a többieknek is van valamiféle korábbi kötődése a településhez vagy az egyesülethez. Az őszi keretünkből néhányan tavaszra passziváltatták magukat, de szerencsére két új érkezővel is számolhatok. A névszerű felsorolástól most eltekintenék, de a teljes csapatot a weboldalunkon meg lehet tekinteni. Új arcokat mindig szeretettel látunk, legyenek okányiak vagy sem. Heti két edzésünk van, el kell jönni és meglátjuk, hogy van-e fantázia a jelentkezőben vagy sem. Nyitottak vagyunk bármire.
Mi volt a célkitűzés a szezon kezdetén, s ehhez képest hol tart most a csapat?
Tulajdonképpen a célunk az volt, hogy egy családias, baráti társaságot alakítsunk ki, akik minden héten többször is összejönnek és sportolnak egy jót, a hazai meccsek után pedig jóízűen fogyjon a pörkölt és a sör. Ami a bajnokságbeli célkitűzéseket illeti, azzal kapcsolatban picit túlskáláztuk magunkat. Mivel alapvetően jó, sőt a jelenlegi liga színvonalához képest kimondottan képzett játékosaink vannak, akik még korban is jól állnak, ezért azt gondoltuk, hogy helyünk lehet a tabella első felében. A hiba a számításainkban az alap állóképességet és a borzasztó nagy kihagyást tekintve volt. Sajnos 4-8 vagy tíz év leállást nem tudtunk visszaredukálni két hónap alatt versenyszintre. A tavaszi idény kezdetéhez közeledve viszont biztosan mondhatom, hogy önmagunkhoz képest fényévekkel előrébb tartunk. Ha a tendencia tartós lesz, akkor talán tavasszal tudunk 1-2 pozíciót javítani a jelenlegi nem túl fényes helyezésünkön, a következő bajnoki idényre pedig realitás lehet egy 12-14 csapatos bajnokság „felsőháza”.
Körvonalazódik valamilyen taktikai identitás?
A megyei harmadosztályban elég nehéz ezt meghatározni, mert az edzői filozófia és a sokszor puffogtatott klisék ide kevesek. Mondhatjuk mi hétről hétre, hogy „a beletett munka előbb utóbb kifizetődik”, vagy „a sok edzés meghozza a gyümölcsét”, mert egyrészt ezen a szinten minden tréner abból főz, amije van, vagy pontosabban amije marad egy-egy hétvégére. Értem ez alatt, hogy szinte sosincs állandó kezdőcsapat, mert a teljesen amatőr futballban az éppen ráérő, aktuálisan legjobb 11 lesz a kezdő. Másrészt amint már mondtam is, az sem biztos, hogy a munka lesz a kifizetődő, mert a jelenlegi tabellára tekintve is 100%-ig biztos vagyok benne, hogy bármelyik dobogósnál többet és jobb létszámban edzünk és ők mégis fent, mi pedig lent vagyunk jelenleg. Természetesen egyébként vannak elképzeléseink arról, hogy mikor és mit szeretnénk játszani, milyen taktikával kívánunk élni, de sokszor ezt rajtunk kívülálló dolgok határozzák meg, mintsem a saját akaratunk.
Melyik volt az ősz legjobb és legrosszabb meccse, valamint elszalasztott lehetősége? Volt olyan?
A könnyebbel kezdem, mert a legjobb találkozónk egyértelműen az őszi utolsó Kardos ellen hazai pályán megvívott győztes mérkőzés volt, ahol nagyon összeállt a csapat és egy percig sem éreztem veszélyben magunkat. Szerencsére közönségszórakoztató, sokgólos mérkőzésen, fontos és meggyőző sikert arattunk. A legrosszabb mérkőzést már nehezebb megtalálni, mert sajnos bántóan nagyon sok olyan találkozó volt, ahol csöppet sem éreztem magunkat gyengébbnek az ellenfelünknél, de nüánsznyival mégis felénk tudtak kerekedni. Több olyan mérkőzés is volt, ahol valóban elszalasztottuk a pontszerzést a rutintalanságunkból vagy éppen a hiányos erőnlétünkből fakadóan. Érdekes, mert ha a legrosszabb találkozót keresem az emlékeimben, akkor nem a játékunk, hanem a körülmények miatt a hazai Vésztő elleni mérkőzés ugrik be, ahol döntetlenre végeztünk. Sajnos ott valamiért, valaki úgy gondolta, hogy nekünk aznap nem szabad nyernünk még akkor sem, ha 103 percig kell tartson a találkozó…
Egészen friss hír, hogy az ifjúsági csapatot visszaléptette az egyesület. Mi lesz az utánpótlás játékosok sorsa, Ők beintegrálódhatnak a felnőtt csapatba?
Így van visszaléptettük, de ezt én már külön nem szeretném kommentálni. Az ifjúsági játékosok sorsa a saját kezükben van, pontosabban annak a maroknyi lelkes fiatalnak, akiket különösképpen sajnálok, de belőlük volt az utóbbi időben kevesebb. Tudomásom szerint a felnőtt csapat alsó korhatára 16. betöltött életév, azaz aki már ezt elérte, számára nyitott a lehetőség akár a felnőttek között is kipróbálni magát. Jöjjenek a felnőtt edzésekre, teszteljék magukat és ha kiérdemlik akkor megkapják a lehetőséget. Egyébként véleményem szerint óriási butaság ez a 16 éves korhatár. Legalább ebben az osztályban lejjebb lehetne vinni, mert tudomásom szerint mi voltunk az utolsó egyesület, ahol még létezett U19-es csapat megye háromban máshol eddig vagy legalábbis régebb óta sem volt és sok helyen emiatt maradnak játék nélkül fizikailag is alkalmas, tehetséges 14-15 évesek.
Milyen a hangulat a kereten belül így hónapokkal az újraszervezés után?
Remek. Nagyon jó, családias, baráti. Örömmel tölt el, hogy a srácok mindig vidáman és valóban jó létszámban járnak az edzésekre. Az ősszel nem egyszer előfordult, hogy a tréningeken bőven tudott a társaság nagypályán két kapura is játszani, amit azt jelenti hogy 22-en vagy többen jelentek meg. A hangulatra sosincs panasz, hiszen mindig van 1-2 mókamester, aki a tréfáival vagy a humorával feldobja a társaságot. Úgy gondolom annál nem is kell pozitívabb visszajelzés, hogy az egykori csapatkapitányunk, aki 8 évet hagyott ki és ez idő alatt számtalanszor győzködtük, hogy húzzon újra futballcsukát most gondolta úgy, hogy meg is teszi.
Téli alapozás, érkezők, távozók
A szünet alatti felkészülés január 27-én kezdődött. A tervben heti 3 edzés, majd heti 2+1 felkészülési mérkőzés szerepelt. Az edzések kizárólag kint zajlanak, így az elemekkel is meg kell küzdeni, de szerencsére a magas létszámnak köszönhetően ez sem akadály. Február 11-én Füzesgyarmaton játszottunk a másodosztályban szereplő Köröstarcsa ellen: az 1-7-es végeredmény számos változtatást figyelembe véve csalós és irreális, a találkozó elérte a célját és bőven kiváltott egy remek iramú edzést. Egy héttel később az idei vetélytárs Telekgerendás elleni találkozó betegség elmaradt, ehelyett újabb edzést tartott a csapat. Soron következő barátságos mérkőzésünk február 25-én lesz Gyulán, Sarkadkeresztúr ellen.
Ami a keretváltozást illeti, szerencsére nem érte csapatunkat érzékeny veszteség, kiegészítő embereink közül álltak le, hagyták abba a részvételt néhányan. Ellenben két új taggal bővült keretünk! Ahogyan azt Varju Richárd is megemlítette, 37 éves Papp György Csaba személyében egy „ős-okányi” játékost tudhatunk a soraink között, aki csapatkapitánya volt a 2010-ben harmadosztályú bajnokcsapatnak és a négy évvel később ugyanitt ezüstérmet szerző együttesnek is. A középhátvéd óriási segítséget nyújthat a csapat fiataljainak a pályán és azon kívül egyaránt. Tíz évvel fiatalabb nála a fáradhatatlan Balogh Bence, aki 2015 és 2019 között játszott Okányban. Igazi „jolly jokernek” számít, mert több poszton is bevethető, de alapvetően támadó szellemű középpályás. Igazi harcos típus, aki körömszakadtáig küzd-hajt. Nagyon hasznos tagja lesz ő is a csapatnak.
Papp Csaba nyolc, Balogh Bence öt év után tér vissza csapatunkba
A bajnokság március 4-én folytatódik hazai pályán. Az őszi második Bucsával fogunk megmérkőzni 14:30-as kezdéssel. A két csapat legutóbbi meccse éppen a szezonnyitány során volt még augusztusban. Az akkori, 7-1-es vereségünk után nem titkolt célunk, hogy ezúttal szorosabb mérkőzést kényszerítsünk ki a listavezető Keresztúrtól csak 3 ponttal lemaradó bucsaiak ellen.
