2022 januárjától új vezetőedzővel készül felnőtt csapatunk. Azóta számos kérdést, megkeresést kaptunk -főként a szurkolóinktól-, hogy mégis ki az a Szabó László. Erre próbálunk most egy bővebb interjú keretében válaszokat találni, és kicsit a jövőt is szem előtt tartva, beszélgetni új szakmai vezetőnkkel, Szabó Lászlóval.
Akkor talán kezdjük is a legegyszerűbbel: Ki is az a Szabó László, milyen sportpályafutás és edzői karrier áll mögötted?
Szabó László vagyok, 62 éves és játékosként több mint 25 évet töltöttem a pályán. Többnyire NBIII-ban, de játszottam megye 1-ben is éveken keresztül. A csúcs az NBII volt a Hajdúszoboszló színeiben, ahol végigjártam a szamárlétrát az összes utánpótlás csapatban. Felnőtt szinten játékosként voltam megyei bajnok és NB III-as bajnok is!
Vezetőedzőként eddig több mint 200 alkalommal ültem az NBIII-ban a kispadon, de alapvetően a megyei bajnokságokban szeretek jobban dolgozni. Eddigi pályafutásom során 5 alkalommal sikerült csapataimmal bajnoki címet szerezni, illetve három alkalommal pedig a megyei kupát is elhódítottuk.
Sok egyéni elismerést is szereztem már a futballban edzőként, ugyanis voltam az év edzője Hajdú-Bihar megyében és legutóbb pedig (egy hónapja) a Hajdúszoboszlói Sportegyesület örökös tagjának választottak egy nagyon illusztris 12 fős társaságba. Nyilván minden elismerés jó érzés, de ez utóbbi nagyon közel áll a szívemhez, hiszen a Hajdúszoboszló a nevelő egyesületem.
A Hajdúszoboszló Televízió riportja új vezetőedzőnkről
A legutóbbi állomáshelyed a Hajdúszoboszló csapata is egy kék-fehér egyesület volt, és az Okány KSK alapító színei is a kék és a fehér. Biztosan nem ez volt a döntő érv abban, hogy Okányban vállalj újra munkát, de akkor mégis mi?
Igen, szeretem a kék-fehér színeket. Eddig mindig szerencsét hoztak nekem, de természetesen nem ez volt a döntő érv, amikor elfogadtam az okányi felkérést.
Az elődöm, Démusz Zsolti váratlan távozása valószínűleg kényszerhelyzetbe hozta az egyesületet és mivel Bondár Attila az elnökségbe frissen bekerült tag, régi ismerősöm, Ő keresett meg. Még a méhkeréki sportvezetői korszakában sokat beszéltünk a fociról és már akkor is felmerült egy közös munka lehetősége köztünk. December végén Attila megkért, hogy látogassak el Okányba, beszéljünk, nézzek szét, és ha tudok, akkor segítsek nekik.
Amikor megérkeztem egy elképesztően barátságos vezetőség fogadott, akikről sugárzott a futball szeretete. Olyan kedvességgel beszéltek a csapatukról, hogy az szinte példátlan.
Ökrös Sándor elnök úr és az elnökség felvázolta a terveket, elvárásokat, hogy egy kis település egyesületének nagy álmait próbálják éppen megvalósítani.
Annyi pozitív élmény ért a rövid idő alatt és olyan családias légkör fogadott, hogy ugyan elsőre visszakoztam, hiszen Okány elég távol esik az otthonomtól, mégsem tudtam nemet mondani.
A legutóbbi állomáshelyemhez képest, ez egy sokkal kisebb klub, ráadásul a Hajdúszoboszlóval extra sikeresek voltunk, hiszen közel 95% -os teljesítménnyel lettünk megyei első osztályú bajnokok tavaly. Mondhatni „kimaxoltuk” az előző évet rendesen. Nagyon remélem, hogy jelenlegi csapatomnak is tudok majd valamennyit segíteni. A sportvezetés nekem garancia arra, hogy itt Okányban, a lehetőségekhez mérten, remek csapatot fogunk összegyúrni a tavaszra is.
Mi az edzői filozófiád, egyáltalán lehet erről beszélni, illetve alkalmazni azt a mi szintünkön?
A megyei foci mindig egy speciális közeg! Mindegy hol dolgozol, vagy játszol, itt nagyon komoly edzői toleranciaszintnek kell lennie. A játékosok munka mellett edzenek, illetve játszanak hétvégén! Ezt nem könnyű összehangolni. Én azt szeretem, ha a játékosokban van tűz, szenvedély, mert ezen a szinten csak így működhet a foci.
Szeretem, ha a játékosaim rendelkeznek egy egészséges önbizalommal, aminek nem baj, ha van egy kis alapja. Nevezetesen az, hogy edzettem, elvégeztem a munkát, készültem a meccsre, működnie kell a dolognak! Azt is szeretem, ha a csapataim kezdeményezőek, ha rendelkeznek egy normális alap állóképességgel, és taktikailag fegyelmezettek. Egy edző mindig nyerni akar, de a sikerhez alapvetően a játékosok kellenek!
Eddig nagyjából tíz alkalommal találkoztál a kerettel. Hogy érzed, minden a tervek szerint halad a felkészülés során?
Valóban túl vagyunk 8-9 edzésen, három edzőmérkőzésen, egy jótékonysági teremtornán. Mindhárom felkészülési meccset megnyertük, és bár tisztában vagyok vele, hogy ezek tesztmérkőzések, mégis pontosan tudom, hogy az öltözőnek fontosak a sikerek, mert építik az egységet. Eddig nagyjából a terveknek megfelelően haladunk, azonban a pályaviszonyok a fagyok miatt nagyon megromlottak, ezért néhány alkalommal műfűre kényszerülünk, mert most olyan időszak jön, amikor nagyon kell a labda, a jó talaj.
Elégedett vagy-e a játékosállománnyal, illetve az új igazolásokkal? Esetleg vannak olyan posztok, ahová el tudnál képzelni erősítést?
A játékosállomány egészen jó. Több 30 pluszos játékosunk is van, akik közül a többség megfordult már magasabb osztályban is. Sok bajnoki címet bezsebeltek, de mégis hihetetlen motiváltak, és ez lehet a sikerünk egyik záloga. Remélem, az idősebb játékosok példás elszántsága átragad a fiatalabbakra is. Itt most szerencsés helyzetben vannak az ifjú focisták, hiszen az öltöző befogadó, mindenki maximálisan segíti a másikat. Nagyon sok győztes típusú játékos van a keretben, akik a „langyos vizet” nem szeretik. Sikert akarnak, és tesznek is érte. Az eddigi négy új igazolásunk úgy látom, hogy erősítést jelent. Nyilván nem lenne baj, ha még érkezne 1-2 új fiú, de a lehetőségek korlátozottak télen. Minden csapatrészben vannak meghatározó játékosok, „jóvérű”, akarnok focisták alkotják a keretünket!
Nem titok, a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányból jársz heti 3-4 alkalommal Okányba. Mennyire megterhelő ez számodra, és mennyire jöttél „vakon” Békés megyébe dolgozni?
Az biztos, hogy nem ez a legkényelmesebb munkám, de mégsem mondanám megterhelőnek. Sokat kell utaznom, és jelenleg sötétben jövök, és abban is érek haza a téli időszakban, de az új feladat engem is feldob, tetszik nagyon ez a kihívás és remekül érzem magam itt. Sőt büszke vagyok rá, hogy hajdú-bihari edzőként megmutathatom magam Békésben is. Újszerű ez most nekem. Olyan, mint egy vakrandi, hiszen ebben a megyében kevésbé vagyok járatos. Igyekszem azonban magam minél hamarabb képbe helyezni és azt kell mondjam, hogy jól haladok. Szerdánként mikor mi nem edzünk, a riválisok edzőmeccseit nézem, – ha éppen játszanak – és próbálok mindenkiből a lehető legjobban felkészülni. Bevallom arra is nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen különbség van a két megye amatőr focija között.
Sajnos a felkészülés végleges menetrendje egészen későn állt össze az edzőváltás miatt. Mekkora gondot okozott ez számodra?
A felkészülés menetrendje valóban később állt össze, de azt kell mondjam ez semmilyen nehézséget nem okozott. Ebben az osztályban egyébként is sokat kell improvizálni, ebben már rutinos vagyok. Egyébként sikerült lekötni öt edzőmeccset, ami elég és az erősségük is megfelelő. A heti három edzés mellett ez pont megfelelő lesz.
Egy kétélű munkát vállaltál el a télen. A csapat friss feljutóként, az elvárásokon felül teljesítve ostromolja a megyei első osztály dobogóját, tehát jó pozícióban vagytok, de a bajnokság neheze még csak most jön. Mindezek tudatában milyen tervekkel vágtok neki a tavasznak?
Igen, pontosan így van, a neheze most jön! A csapat kiharcolt magának ősszel egy komoly respektet, ezért az ellenfelek jobban oda figyelnek ránk. Máshogy készülnek már az Okányból és nagy harc lesz a felsőházért. Olyan csapatok vannak jelenleg a „vonal alatt”, akik biztosan az első hatba szeretnének kerülni az alapszakasz végére. Az őszi eredményt megismételni egy szép kihívás lesz. Ne gondolja senki, hogy mi ezzel nem vagyunk tisztában! Pontosan tudjuk, hogy nagyot kell mennünk, hogy egyáltalán a felsőház meglegyen, és ha megvan, ott már csak topcsapatokkal fogunk játszani.
De a célunk egyértelműen van megfogalmazva: szeretnénk a legjobb 6-ban maradni, és ha ez sikerül, akkor azon belül pedig a lehető legtöbbet kihozni a bajnokságból! Én úgy látom, az első hely már gyakorlatilag elkelt, de utána bárki bárhol végezhet még. Most a legfontosabb előttünk álló feladat, hogy őrizzük meg a felsőházi tagságunkat az alapszakasz végéig.
Köszönöm, hogy szakítottál ránk időt és búcsúzásképpen kérlek, üzenj valamit a követőknek, szurkolóinknak!
A szurkolóinktól azt kérem, hogy ahogy eddig is, ezután is támogassák a csapatot! A fiúk azért dolgoznak most hóban, vízben, sárban, fagyban, hogy minél jobbak legyenek. Szeretnénk sok örömet okozni az értünk szorítóknak! Azt reméljük, sikeresek leszünk együtt és szeretnénk, ha a szurkolóink büszkék lehetnének ránk! Hajrá Okány!
